A gyár

A DIPA Zrt. hazánkban egyedüliként alkalmas biztonsági alappapírok előállítására. Az egyedi, exkluzív termékek több mint két évszázada képviselik a minőségi papírgyártást Magyarországon.

 

A jelen: A papírgép egyaránt alkalmas síkszitás vagy hengerszitás gyártásra. A rövid szállítási határidő, a kis mennyiségek gyártása, a kiváló minőség és a gyártás során alkalmazható biztonsági elemek széles skálája mind vevőink elégedettségét szolgálják.

A 2014-2019-ig tartó bankjegy fejlesztésnek és cserének köszönhetően cégünk gépparkja és technológiái mérvadó korszerűsítésen mentek keresztül. Ezen jelentős beruházások lehetővé teszik, hogy a kor igényeit a leginnovatívabb eszközökkel és termékekkel tudjuk kiszolgálni. Szakembereink különféle alapanyagok, technológiák, széles skálán mozgó biztonsági elemek és a külső megjelenés szintézisével folyamatos fejlesztések mellett biztosítják a vevők és a piac elvárásait.

 

2019   Papírgépi hajtáscsere projekt kivitelezése,
2019   CWA 15374 tanúsítvány megszerzése
2018   FSC felügyeleti lánc tanúsítvány elnyerése
2017    Új válogató- és vágógép beüzemelése
2017    ISO 27001 tanúsítvány megszerzése
2002   ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványok megszerzése
1997    Nagyobb volumenű beruházások, melyeknek köszönhetően a gyár megfelel a 21. század modern biztonsági papír gyártási elvárásainak
1993    Ettől az évtől kezdve a Pénzjegynyomda Zrt. gyakorolja a részvényesi jogokat.
1990    A gyár leányvállalati rangot kapott.
1963    A gyár a Papíripari Vállalat nevű tröszt része lett és megkezdődött a tömegtermelés és a papírfeldolgozás.
1948    Államosítás.
1946    A második világháború után egy új, stabil fizetőeszközt vezettek be Magyarországon, a forintot, melynek alappapírja a mai napig itt készül.
1927    Új bankjegy, a “pengő” került kibocsátásra.
1925    Az első világháború miatti gazdasági nehézségek megállították a Magyar ipar gyors fejlődését. Ez az év jelentős fordulópontot jelentett a gyár életében. A részvények a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába kerültek.
1890    A gyár aranyérmet nyert merített papírjaival a Párizsi Világkiállításon. A kiállítás során Kolba Mihály korának legmodernebb hengerszitás gépét vette meg, mellyel megteremtette a technikai fejlődés alapjait és ezáltal a papírmalom európai szintű gyárrá nőtte ki magát.
1878    Az 1870-es évek végére a fejlődés lelassult, ezért a papírmalmot Kolba Mihály papíripari szakembernek adták el. A gyár jó hírnevét továbbra is fenntartotta családjával, melyet számos elismerés bizonyít.
1846    Az Ipari Kiállításon nagy ezüstéremmel ismerték el papírjukat.
1842    Mivel az 1836-ban elhunyt Martinyi Sámuel örökösei között nem volt fiú, így a papírmalmot 1842-ben eladták Fiedler Károlynak. Működése idején a gyár komoly fejlődésen ment keresztül.
1802    Az első vízjeles papír ebből az évből maradt fenn.
1782    Felépült a papírmalom az eredeti tervek felhasználásával, melynek első „fehérmívese” Martinyi Sámuel volt.
1773    Forschel József építész Altman Ernő papírműves felkérésére elkészítette a papírmalom terveit. Mivel az építkezés jelentős költséggel járt volna, Mária Terézia elutasította az építkezés megkezdését.

Éves energetikai szakreferensi riport 2019

A 2009. évi CXXII. tv. értelmében a szerződéskötésre vonatkozó közzétételi kötelezettség szerint itt talál információkat, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti közzététel pedig itt található.