A gyár

A DIPA Zrt. hazánkban egyedüliként alkalmas biztonsági alappapírok előállítására. Az egyedi, exkluzív termékek több mint két évszázada képviselik a minőségi papírgyártást Magyarországon.

 

A jelen: A papírgép egyaránt alkalmas síkszitás vagy hengerszitás gyártásra. A rövid szállítási határidő, a kis mennyiségek gyártása, a kiváló minőség és a gyártás során alkalmazható biztonsági elemek széles skálája mind vevőink elégedettségét szolgálják.

A 2014-2019-ig tartó bankjegy fejlesztésnek és cserének köszönhetően cégünk gépparkja és technológiái mérvadó korszerűsítésen mentek keresztül. Ezen jelentős beruházások lehetővé teszik, hogy a kor igényeit a leginnovatívabb eszközökkel és termékekkel tudjuk kiszolgálni. Szakembereink különféle alapanyagok, technológiák, széles skálán mozgó biztonsági elemek és a külső megjelenés szintézisével folyamatos fejlesztések mellett biztosítják a vevők és a piac elvárásait.

 

2019   Papírgépi hajtáscsere projekt kivitelezése,
2019   CWA 15374 tanúsítvány megszerzése
2018   FSC® (License Number: FSC-C139900) felügyeleti lánc tanúsítvány elnyerése
2017    Új válogató- és vágógép beüzemelése
2017    ISO 27001 tanúsítvány megszerzése
2002   ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványok megszerzése
1997    Nagyobb volumenű beruházások, melyeknek köszönhetően a gyár megfelel a 21. század modern biztonsági papír gyártási elvárásainak
1993    Ettől az évtől kezdve a Pénzjegynyomda Zrt. gyakorolja a részvényesi jogokat.
1990    A gyár leányvállalati rangot kapott.
1963    A gyár a Papíripari Vállalat nevű tröszt része lett és megkezdődött a tömegtermelés és a papírfeldolgozás.
1948    Államosítás.
1946    A második világháború után egy új, stabil fizetőeszközt vezettek be Magyarországon, a forintot, melynek alappapírja a mai napig itt készül.
1927    Új bankjegy, a “pengő” került kibocsátásra.
1925    Az első világháború miatti gazdasági nehézségek megállították a Magyar ipar gyors fejlődését. Ez az év jelentős fordulópontot jelentett a gyár életében. A részvények a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába kerültek.
1890    A gyár aranyérmet nyert merített papírjaival a Párizsi Világkiállításon. A kiállítás során Kolba Mihály korának legmodernebb hengerszitás gépét vette meg, mellyel megteremtette a technikai fejlődés alapjait és ezáltal a papírmalom európai szintű gyárrá nőtte ki magát.
1878    Az 1870-es évek végére a fejlődés lelassult, ezért a papírmalmot Kolba Mihály papíripari szakembernek adták el. A gyár jó hírnevét továbbra is fenntartotta családjával, melyet számos elismerés bizonyít.
1846    Az Ipari Kiállításon nagy ezüstéremmel ismerték el papírjukat.
1842    Mivel az 1836-ban elhunyt Martinyi Sámuel örökösei között nem volt fiú, így a papírmalmot 1842-ben eladták Fiedler Károlynak. Működése idején a gyár komoly fejlődésen ment keresztül.
1802    Az első vízjeles papír ebből az évből maradt fenn.
1782    Felépült a papírmalom az eredeti tervek felhasználásával, melynek első „fehérmívese” Martinyi Sámuel volt.
1773    Forschel József építész Altman Ernő papírműves felkérésére elkészítette a papírmalom terveit. Mivel az építkezés jelentős költséggel járt volna, Mária Terézia elutasította az építkezés megkezdését.

Éves energetikai szakreferensi riport 2019

Éves energetikai szakreferensi riport 2020

Éves energetikai szakreferensi riport 2021

Éves energetikai szakreferensi riport 2022

Éves energetikai szakreferensi riport 2023

A 2009. évi CXXII. tv. értelmében a szerződéskötésre vonatkozó közzétételi kötelezettség szerint itt talál információkat, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti közzététel pedig itt található.